Nem kell a kezét figyelni, mert nem csal. Csak játszik a zongorán úgy, hogy az tényleg könnyed, laza, friss, hiteles, őszinte, belőle egy darab, egyfajta belső szabadságot sugárzó megismételhetetlen élmény, s ennek tényleg részeivé kell válni közösen. Mert cool. Varga Gábor Jazz Triója azt hozta el a kémesi Ormánság Nagyszínpadára a nulladik napon, ami ennek a műfajnak a legnagyobb titka: életérzést. Bőközi hangulatban, vastapssal.

Talán kevesen tudják, Varga Gábor és Jazz Triója az elmúlt évben világsikert ért el.  Az ultra magas felbontású rögzítési technikával készült jazz kiadványok világranglistájának a versenyében az év albuma címet nyerték el „Cool Jazz” című lemezükkel. Magyar kiadvány még soha nem szerepelt  ilyen sikerrel ezen a listán. A megmérettetés lényege, hogy a tartalom és a rögzítés technikai minőségét egyszerre értékeli egy szakmai zsűri. A pályaműveket stílus szerint rendezik.

A 2015-ben megjelent zenei anyagon a kiemelkedő soproni zongorista, zeneszerző partnerei Csuhaj Barna Tibor bőgős, és Jeszenszky György dobos voltak, akikkel hat saját kompozíciót rögzítették annak idején, majd a Hunnia Records gondozásában látott napvilágot a felvétel. Az elmúlt években az album a világ számos pontján volt elérhető interneten, többek között Amerikában, Japánban, Hollandiában, Oroszországban. A soproni zenésznek azóta már négy lemeze is megjelent, ám a „Cool Jazz” egyre több helyre eljutva kúszott fel a listákon az elmúlt esztendőkben.

Ez a formációnak és a dzsesszzongorista, zeneszerzőnek egy nagy szakmai sikert jelentett, a műfaj magyarországi megítélését pedig tovább erősítette. Erről az albumról, sőt, egy rövidesen megjelenő új lemezről is hallhattak most szerzeményeket a nézők, akik szép számmal érkeztek a koncertre. Amit pedig átélhettek, az tényleg a műfajt szeretők számára igazi cool-élményt adott.

 Varga Gábor úgy játszik dzsesszt, mintha az a világ legtermészetesebb, legősibb zenéje lenne, a lépésünk, a szívverésünk, a lélegzetünk, sorsunk rögtönzésekbe, dallamokba zárva. A dzsessz számára nem egy távoli, öncélú világ, amelynek csak az lehet a része, aki beavatott és érti a titkos nyelvet. Neki ez a zene a szabadság, s ennek bárki részese lehet, aki vele tart. A zenei formanyelv, egy-egy téma, hangulat, harmónia azt sugallja, ott teremtődik meg a dzsessz, ahol mi szeretnénk. Csak legyünk nyitottak, akár egy legyező. Mert az hűsít, levegőhöz segít. Ha játszik, nem leigázni, uralni akarja a hangszerét, hanem a fekete-fehér billentyűkkel színezi meg az elrejtett dallamot. 

Zenésztársai remek, magas szinten képzett művészek, akik nem csupán kísérik a zongoristát, hanem vele együtt élik meg azt, hogy amit együtt létrehoznak, olyan, akár az égi bolygók közös útja. Az univerzumban az égitestek talán egymást rezgését érzékelve társalognak.

Varga Gábor Jazz Triójának a fellépése minden olyan elemét, hangulatát, titkát, közönségsikert hozó varázsát hordozta ennek a műfajnak, amikor az ember tényleg úgy érzi, ilyen zenét hallgathattak a görög Istenek, amikor fáradtan megtértek teremtői feladataikból. Személyes magánmitológia ez. Cool and roll. Vargagáborosan.

(V.R.)