Egy csodálatos koncerttel vette kezdetét a Máriagyűdi Kegytemplomban X. Jubileumi Bőköz 2025 Fesztivál!

Ava Mária(gyűd)! -Lelkek kinyílott kapujában

Máragyűd és környéke a Mária-jelenések, gyógyulások, csodák helyszíne a történelem szerint. Így a kegytemplomba és melléje meghirdetett szakrális program sikere épp azt a hitbéli, közösségi, értékrendbeli, álmokban működő csodát jelenítette meg, amitől a 10. Bőköz Fesztivál legjobb ötletű szellemi nyitánya volt egy koncert és egy misztérium-játék meghívása a jubileumi fesztivál első napjára.

Az ingyenes összművészeti rendezvénynek augusztus 14. és 24. között továbbra is Kémes, Szaporca, Tésenfa és Drávacsehi ad otthont a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközponttal együtt, valamint a tavalyi komolyzenei rendezvények sikere után a máriagyűdi kegytemplom is szerepel a helyszínek között. Így a programsorozat nyitánya most is ott kezdődött.

Nem volt meglepő, hogy a hely szelleméhez alkalmazkodva Ave Maria címmel a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarnak – amely alapítása óta 196 éve működik, és az ország egyik legrégebbi szimfonikus egyesülete – képviselői kamara együtteseként Kóczán Péter művészeti vezető, karmester vezetésével érkeztek a kegytemplomba egyfajta szakrális üzenetként. Ilyen programot állítottak össze. Velük tartott két szenzációs operaénekesnő. Simon Brigitta szoprán, aki elragadó egyéniségével, technikai tudásával végénekelte már a világot, fellépett Placido Domingóval is együtt. És jött a csodálatos hangminőségű, sokszínű, remek humorú Mózer Zsófia mezzoszoprán. Ő is a legnagyobb szerepeket énekelte itthon is külföldön, fesztiválon, mesterkurzusokon, operaházakban.

Szólistaként varázsoltak, tettek csodát együtt. Mondhatni, lélekben gyógyítottak, kiemelkedő művészi élményt adtak. A fénylő csillagkaput megnyitó, időtlenséget hordozó, mélységeket áthidaló és az égbe röpítő hidat teremtő hangjukkal, a szenzációs felkészültségű, magas színvonalon játszó muzsikusokkal együtt. Mozart, Saint-Saëns, más klasszikusok, no és persze a 200 éve született keringőkirály Johann Strauss művei utat találtak a közönség szívéig. Az Ave Maria, a Panis Angelicus, a Levél-, a Szív-és a Virág-ária bravúros előadása, a Denevér-operett nagy dala mellett természetesen nem maradhatott ki a Kék Duna keringő sem. A hangyverseny sikere olyan vastapssal zárult, amikor az égekben is csettintennének a csodák urai és a nézőkkel együtt ünnepelnék ezt a színvonalas koncertet.

A hangulathoz alkalmazkodva jött a másik felvonás, a másik lélekcsoda. A gyógyító, teremtő szakralitás. Fabók Mancsi Bábszínháza idézte meg az Istenszülő Szűzanya alakját, személyiségét. Az országot bejárt előadásukat – látható volt a Nemzeti Színházban is – népi imádságokból, legendákból, szenténekekből építették fel. A Mennyei szép rózsa – Mária-misztérium című játékban Navratil Andrea, Fabók Mariann, Keresztes Nagy Árpád, Fejér Simon Pál ötletesen énekkel, mesével, regével, bábozással, s természetesen archaikus népzenével idézte meg a Szűzanya alakját.

A világ történelme, identitásunk, erő, hit, alázat, a hagyományok, a gyökerek őrzése, a néplélek, az összművészet színessége, az előadói csoda, tehetség mind megjelentek ebben a jól felépített, remekül szerkesztett játékban. A közönség pedig velük utazott az egek, a végtelen univerzum, a kereszt felé. A nagy sikerű, ünneplős ovációt hozó előadásukat a templom megszólaló harangja áldotta meg, mondhatni fesztivál mottóként.. Ave Mária(gyüd)!