A rock örök – Kémesen járt a Vasvitéz 

A rock tényleg örök és soha nem megy ki a divatból. Akárcsak Rudán Joe, aki nagyon jó hangulatú, minőségi akusztikus koncertet adott  a zsúfolásig megtelt kémesi művelődési házban a tizedik Bőköz Fesztiválon.

Sokak szerint a  legszebb, lelkeket megmozdító számokat rockzenekarok  és metálbandák írják. Hiába ők ebben a műfajban kemény, férfias, mindent elsöprő lázadó erők, energiák, a szívük érzékeny, s talán épp a stílusuk miatt ez a kettősség adja a dalaik, belső töltetét, a szenvedélyességet, érzékenységet, érzelmeket. (Gondoljunk csak arra, hogyan, milyen szívből szól Gary Moor A magányos című számának gitáros szólama – a szerző.)

Rudán Joe előadása a szívről, a szóról,a tiszteletről, emlékekről, múltról, jelenről szólt és persze egy kicsit a magyar rocktörténetet is megkaphatta a közönség általa, hiszen a Pokolgép, a P. Mobil, Mobilmánia, a Dinamit, a legendás Coda zenekar szellemisége is ott lebegett az egyedi, összetéveszthetetlenül karcos, karakteres hangjában, a csendes, bensőséges koncertben, amikor a Joe – aki egyébként baranyai, itt született, itt él, sőt a megye (vármegye) díszpolgára – hatalmas decibelek nélkül is megmutatta a keményzenében rejlő finomságokat.  

Azért jó akusztikusan is hallani a sokak által kedvelt, ikonikus dalokat, mert ekkor derül ki, hogy a rock ugyan dinamikus hangzásvilágával, pergős, ritmusaival agresszívnek, elsöprőnek tűnhet, ám ilyen meghittségben derül ki, milyen életérzést is hordoz valójában.

Rudán Joe szólóalbumaiból is hangzottak el számok, üzent Demjén Ferencnek is, akit nemrég műtöttek, mert otthonában baleset érte. 

A  koncert színvonalában, értékrendjében,a  közösséget és közönséget összekovácsoló erejével, hatásával a fesztivál második felének remek, nagy sikerű programja volt. Amikor pedig felhangzott a Kell még egy szó, akkor már mindenki együtt énekelt Rudán Joeval. Hiszen augusztus 20-át mutatott a naptár. Szép kémesi ünnepi dal volt ez a Vasvitéztől.