Miénk volt itt a (Bőköz) tér! – 4200-an a nagy bulin

Ha valaki majd fellapozza a Bőköz Fesztivál képzeletbeli históriás könyvét, azt találja most benne arany oldalon, A dal a miénk 2.0 koncert keretében a Csík Zenekar Presser Gáborral és Karácsony Jánossal együtt 4200 néző előtt lépett fel Szaporcán a Hétöles tónál. A legendák így születnek és tovább élnek. Nagy álmokkal, és egy nagy, emlékezetes bulival. 

A Csík zenekar és Presser Gáborék biztosra mentek. Karácsony Jánossal régóta zenélnek együtt, a Csík zenekarral is rendszeresen léptek fel. A három évvel ezelőtt megjelent LGT dalok feldolgozásaira épülő közös lemezük, A dal a miénk és a koncert turné óriási sikert aratott. A remek hangszerelés, a népzenei motívumokkal átszőtt LGT-dalok, új kompozíciók, a nagy slágerek, a hiteles előadásmód, a hangzásvilág mind tarolt a közönség és a rajongók körében. 

Akkor Presser Gábor ezt nyilatkozta:  „Ezek a feldolgozások olyan új dolgokat mutatnak meg saját zenénkből, amit mi sem tudtunk korábban. Energiákat, szenvedélyt cibáltak elő belőlük a különleges hangszereléssel, a más hangszerekkel” 

Igaza lett. Izgalmas vállalkozásuk folytatódott, elkészült a 2.0. azaz újratöltött második Dal a miénk anyag. A Bőköz Fesztiválon pedig történelmet írva hatalmas tömeg előtt csendültek fel az újragondolt örökzöldek, kevésbé ismert Loksi számok, és a Csík zenekar autentikus, semmihez sem hasonlítható népzenei utazásai. Bár a népzene zárt világ, az LGT-feldolgozások, a stílusok keveredése nyitottá, fúzióssá tette a dalokat.

A Bőköz Fesztiválnak otthont adó négy településen talán 1000-en ha laknak. Most négyszer ennyien voltak ezen a koncerten. Jöttek persze a környékről is. Presser Gábor színpadi művein kívül 600 dalt írt. Ő maga a zene és dal egyszerre. Munkássága, életműve a magyar rocktörténelem legnagyobbjai közé emelte. Ott tartja a csúcson a mai napig, mert muzsikája, művészete, előadóként, szerzőként megelőzve időt, teret, kort, beépült az emberek életébe, lelkébe.

A mostani Bőköz Fesztiválon az ormánsági szívekbe. Mert miénk volt itt a tér és dal is.

(V.R.)